1.) Kőkapu kulcsa
🔑 A Kőkapu és a kulcs legendája (Badacsony egyik legkedvesebb, félig igaz, félig mesévé vált története). A Badacsony oldalában álló Kőkapu nevét arról kapta, hogy a régi bazaltbánya fejtése során a hegyoldalban egy hatalmas, kapuszerű nyílás alakult ki. A két oldalt meredek bazaltfal, középen pedig egy természetes „bejárat” nyílik a Tapolcai medencére — mintha a hegy maga tárná ki az ajtaját. A helyiek már régóta így hívják: Kőkapu. De a legenda szerint a kapu csak annak nyílik meg igazán, aki tudja, hogyan kell „belépni” hozzá. ...és itt jön a történet, amit minden badacsonyi ismer, de mindenki kicsit másképp mesél. 🔑 A Kőkapu kulcsa – Sanyi bácsi tréfája, amelyből legenda lett. Egy nyári napon két turista érkezett a Kőkapu alatti szőlősorokhoz. A fenyvesek felől jöttek, kissé eltévedve, kissé lihegve és meglátták a tőkék között dolgozó, kalapos, bajszos Sanyi bácsit, a hegy egyik legöregebb gazdáját. – „Kezit csókolom, merre találjuk a Kőkaput?” – kérdezték udvariasan. Sanyi bácsi megtámaszkodott a kapáján, végigmérte őket, majd komolyan bólintott. – „Megmutatom én, merre van… de a kulcsot viszik-e?” A turisták egymásra néztek, elsápadtak egy pillanatra. – „Miféle kulcsot…?” – kérdezték aggódva. Sanyi bácsi erre előhúzott a zsebéből egy régi, kopott, rozsdás, tenyérnyi nagy kulcsot, olyat, amilyet már csak mesékben látni. A turisták döbbenten nézték. – „Ezt… ezt kell vinni?” – „Hát persze!” – mondta Sanyi bácsi teljes komolysággal. – „Kapuhoz kulcs is kell.” A két turista óvatosan átvette a kulcsot, mintha valami varázstárgy lenne. Sanyi bácsi pedig megmutatta az utat és utánuk szólt: – „Ha kinyitották, hozzák vissza, mert más is menne ám!” A turisták felmentek a Kőkapuhoz és amikor meglátták a hatalmas sziklaívet, rájöttek, hogy a kulcs persze csak tréfa volt… De a kulcsot mégis visszavitték, mert valahogy úgy érezték, hogy a hegy tényleg „engedélyt adott” nekik a belépésre. Sanyi bácsi pedig csak mosolygott a bajsza alatt.
2.) 
A Badacsonyi Átcsúszás meséje.
Sok-sok évvel ezelőtt, amikor a Badacsony oldalában a sok Olaszrizling között már csak néhány bátor Kéknyelű szőlőtőke kapaszkodott a kövek közé, élt itt egy különös ember, különös gondolatokkal. Ifjan kalandvágyból messzi országokba vándorolt, bejárta a világot, és mindenhol tanult valamit a szőlőről, a borról, és főleg az emberekről. Amikor pedig visszatért, úgy döntött: Feléleszti a Badacsony régi szőlőművelő hagyományait és borainak hírnevét. Életre kelti a Badacsony szőlőhegyének régi dicsőségét és ízeit.
A hegy felé Félúton állt a kedvenc szőlőlugasa. Fából ácsolt, szélvédett hely volt, ahonnan csodás kilátás nyílt a Balatonra. Egy különösen hideg télen, amikor a tó vastagon befagyott, barátai gyűltek össze nála borkóstolóra. A lugasban pattogott a tűz, a poharakban gőzölgött a hegy leve, és a jókedv úgy terjengett, mint a frissen sült mangalicahús illata.
A férfi egyszer csak megállt, kinézett a jégmezőre, és huncut mosoly jelent meg az arcán.
– Barátaim! Mit szólnátok egy kis kalandhoz? – kérdezte, mert eszébe ötlött a régi idők, amikor a bort lovaskocsival vitték a jégen át a déli partra, és gabonával tértek vissza.
– Csússzunk át a Balatonon! Badacsonyból egészen Fonyódig!
A társaság először csak persze nevetett, de a bor bátorságot adott, a jég pedig olyan vastag volt, hogy még a szél is megállt rajta. Így vastag kesztyűt, kabátot húztak, és elindultak a csillogó jégtáblákon.
A Balaton halkan ropogott a lábuk alatt, a holdfény fénylő csíkot húzott a jégre, és a barátok úgy siklottak, mintha a tó maga simítaná előttük az utat. Fonyódon forró tea és nagy csodálkozó, de mosolygó tekintetek várták őket.
A kaland híre gyorsan terjedt, és attól a téltől kezdve, valahányszor a Balaton vastagon befagyott, a badacsonyiak és a fonyódiak összegyűltek, hogy együtt csússzanak át a jégen. Így született meg a Badacsonyi Átcsúszás, a tél egyik legkedvesebb, legvidámabb hagyománya.
És bár azóta sok minden változott, egy dolog biztos: ha a jég az úr, Badacsonyban mindig akad egy kis kaland.
Szerzői jogi nyilatkozat
A honlapon található mesék és történetek saját szellemi alkotások, minden elemük általam kitalált. Bármilyen hasonlóság valós személyekkel, eseményekkel vagy más művekkel pusztán a véletlen műve.
A tartalmak nem másolhatók, nem terjeszthetők, nem módosíthatók, és sem részben, sem egészben nem használhatók fel a szerző előzetes, írásos engedélye nélkül.