28.) A Széllelbélelt Gonosz Hullámcsalád

Vihar kerekedett a Balatonon. A jelzőlámpák gyorsan villogva figyelmeztették a strandolókat, hajósokat, vízen, vízben levőket! Már azokat, akik figyeltek is! A szél hangosan dübörgött a víz felett,  a parton nyögtek a Platán Család fái. Összekapaszkodva vigyázták egymást. A Hullám Család  tagjai, gonosz mosollyal az arcukon  nagy boldogan máris keverték fel  az iszapot, hogy a fürdőzőknek legyen mit a szemükbe dörzsölni. A gyönyörű, palackzöld Balaton azonnal átváltozott haragos, sötét, barátságtalan víztömeggé.

HullámMama gúnyosan kacagva borította fel  a vízben labdázókat, HullámPetike meg a vihar ellenére is még a vízben levő matracokat döntögette, tanulják már meg, ha jön vihar, irány a part. HullámBorika, a legkisebb,  a leggyengébb még csak  meg- megemelte a SUP‑osok evezőit,  a dülöngélő horgászcsónakok szélén lógó  halszákokat  szakította le, had’ ússzanak szabadon a halak, had’ mérgeskedjenek a horgászok! Ez jó móka- gondolta!

A kőgát biztonságában a vitorlás pihenőben a kikötött vitorlások billegtek a nagy hullámok hátán, a kávé,  a rozéfröccs, a halászlé a hajó aljában landolt.  Az árbócok, mint megannyi csengő csilingelték el a nagy szélben a vihar figyelmeztető dalát. Nna,  de az egyik kis hajón szerelmesen összebújó fiatalokat bezzeg nem zavarta!  Erre a zenére még sok sok évig örömmel fognak visszaemlékezni. A csengőszóról a Csenge nevet kapta.

 Aztán a szél még mérgesebb lett,   a Hullám Család erőre kapott. Végig szaladtak az Északi parton, galád örömmel magukkal sodorva csónakokat, matracokat, labdákat, játékokat, amivel jó nagy bosszúságot tudtak okozni. A Déli parton az összeset behajítottak a nádasba, majd a következő viharban visszavisszük- felkiáltással.  Az ottani strandokról elloptak minden mozgathatót a strandolók nagy bánatára, köztük egy hatalmas rózsaszín  felfújhatós, – a fejét magasan tartó, kicsit nagyzolónak tűnő- pelikánt, és egészen  a Badacsonyban lévő -sokak nagy kedvence-  Bányász strandig görgették. Zilka nyomozó kisasszony a széltől védett büfé előtti kedvenc székéből, fincsi kávét kortyolgatva  nézte végig, ahogy a kecses jószág a hullámok hátán besodródik, beúszik a strandra. Ilyen óriási felfújható pelikánt még senki sem látott itt!

Hullám Család vízcsobbanásos gonosz kacagása   visszhangzott a szélfútta strandon……

– mert a VIHAR NEM JÁTÉK! …és mindig a Víz az ÚR!