(A gulácsi Sáfáros Bandi és a tomaji Imrédi-Kozár Kálmán közti ütközet története)
A Badacsony hegy lábánál, ahol a Hármashegy tövéből indul az út Badacsonytomaj felé, húzódik egy különös, eső marta, szűk, mély árok. (mára a felette összebújó fák már alagutat alkotnak) Olyan keskeny, hogy éppen csak egy ökrösszekér fér el benne, két oldalán pedig szőlősorok kapaszkodnak a domboldalba. A falubeliek ma is csak így nevezik: Szoroshad.
Réges-régen ez az átjáró volt a legfontosabb útvonal Badacsonytomaj és a Nemesgulács faluhoz tartozó Köbölkút/Korkován között. Ezen jártak a mesteremberek, a szőlősgazdák, a kereskedők, és ezen vitték a Balaton partjára a hegy gyümölcsét, a bort. Aki ezt az utat birtokolta, azé volt a hegy északi oldala – és annak minden kincse. Ám egyszer eljött az idő, amikor a békés útvonal csatatérré változott.
A gulácsiak szemet vetettek Tomaj északi részének gazdag, gondosan művelt szőlőire. Úgy gondolták, ha már a hegy északi lábánál ők vannak közelebb, hát joguk is van hozzá. A régi idők területszerző háborúinak mintájára hadra fogták a férfiakat: kaszát, kapát, bunkósbotot markoltak, és elindultak, hogy megszerezzék, ami nem az övék.
A sereg élén Sáfáros Bandi, a termetéről és erejéről híres kovács haladt. Azt beszélték róla, hogy egyetlen csapással ketté tud hasítani egy vastag tölgyfát, és ha megindul, úgy dübörög, mint a hegy gyomrában morajló mennydörgés.
A tomajiak sem várták ám a sült galambot, gyorsan vezért választottak. Imrédi-Kozár Kálmánt, aki nem volt sem magas, sem erős, de annál eszesebb. Tudta, hogy nyílt csatában esélyük sem lenne a túlerővel szemben. Ezért tervet kovácsolt – olyan tervet, amelyhez nem izom, hanem ész kellett.
Amikor a szomszéd falu serege megindult a szűk árok felé, Kálmán emberei már ott vártak. Nem a fegyverek erejében bíztak, hanem a hely szorosságában. A védők az árok két oldalán rejtőztek el, és amikor az ellen benyomult a keskeny átjáróba, Imrédi Kálmán jelére egyszerre zúdult rájuk a támadás. A támadók nem tudtak se előre, se hátra mozdulni. A kaszák és botok nem fértek el rendesen, a tömeg összeszorult, mint présben a szőlő, a hangjuk visszaverődött az árok faláról. A tomajiak pedig felülről, biztos helyről kényszerítették térdre az ellenséget. Sáfáros Bandi ordított, mint a sebzett bika, de a gulácsiak végül letették a fegyvert, visszakullogtak a falujukba mérgesen/ bánatosan. A szűk átjáró pedig azóta is őrzi a győzelem emlékét.
Így kapta nevét a hely: Szoroshad
Sétájatok végig a zöld alagúton, csodáljátok meg a Badacsony hegy északi oldalának gömbölyded alakját.
