Az őskor hajnalán, amikor a Balaton helyén is még csak köd gomolygott, hatalmas mamutfiúk és mamutlányok játszottak a vidéken. Dübörgött alattuk a föld, amerre jártak, s a játékuk néha nagyobbra sikerült, mint gondolták. Egy napon az egyik mamut a játék hevében nagy lendülettel hanyatt esett a két óriási mancsát hátra csapta, hogy még a föld is megremegett, és ahol a keze a földet érte, két hegy emelkedett ki: a Badacsony és a Gulács. Ahogy mamut még tovább gurult, s ahogy oldalra fordult, hatalmas teste vájatot húzott a földbe. Így született meg a Tóti-hegy és az Örsi-hegy közötti völgy, amit mostanság már Vágásnak hívnak.
A játékos hempergésnek az lett vége, hogy a mamutleány mérgesen toppantott egyet, a helyén a föld mélyéből pedig meleg víz tört fel, olyan erővel, hogy a párája az égig szökött. A mamutok örömmel trombitáltak rá — hiszen jólesett nekik a meleg gőz a nagy játék után.
Sok-sok év telt el, a forrás csak folyt továbbra is, a mamutok már rég csak legendák voltak, amikor emberek telepedtek le a völgybe az életet adó meleg víz mellé, ami még mindig ott bugyogott, télen már messziről látszott, ahogy gőzölög. A hideg napokon a pára úgy szállt az ég felé, mintha csak mutatná az utat a fázóknak és a fájós lábúaknak. Az emberek odamentek ruháikat tisztára mosni, feredőzni’, és hamar rájöttek, hogy a víz különös erővel bír: meggyógyította a nyakmerevedést, a derékfájást, a zsibbadó lábakat.
Évek múltán kényelmes fürdőhelyet alakítottak ki körülötte. Csodás ősfás parkokban tüdőtisztító sétautak segítették a pihenést, a gyógyulást! Nyáron a hűs árnyékot adó fűzfák alatt kialakított pihenőkertekben, kényelmes padokon, télen pedig a jótékony meleg víz melengette medencékben gyógyította a zord idő elől menekülő embereket. Így lett a völgyből gyógyító hely!
A mamutok játékos ereje és a föld mélyének melege együtt teremtette meg azt a völgyet, amely azóta is gyógyít, vigasztal és pihentet mindenkit, aki arra jár.
És ha egyszer télen arra vetődsz, csak kövesd a felfelé szálló párát — biztosan jó helyre vezet.
